forrás: Pixibox/Facebook

2 év hűséges előfizetői lét, egyre több bosszankodás és mind kevesebb örömteli pillanat után végül úgy döntöttem, ideje búcsút inteni a Pixiboxnak és az általa nyújtott szolgáltatásoknak. A biztosítékot nem a L'occitane szülinapi kiadása verte ki, jó ideje érett már bennem az elhatározás, de az i-re a legutóbbi doboz tette fel a pontot.

Nem sokkal indulása után lettem figyelmes a kis magyar vállalkozásra, az elgondolás,  a kivitelezés, az egész koncepció alapján egyből arra gondoltam, mennyire leleményes és szuper ötlet ez a PIXI-csapattól, hiánypótló kezdeményezésnek tartottam a magyar beauty világban. Az első dobozomat még másodkézből szereztem, benne többek között az ikonikus Artdeco szemhéjbázissal, így magától értetődően egyből beleszerettem a Pixibox-élménybe, és amint megnyitották az előfizetési lehetőséget, habozás nélkül éltem is vele.

Az elmúlt 2 évben több doboz is rendkívül jól sikerült, sokszor erős, szerethető, kihasználható összeállításokat kaptunk, gyakran viszont az az érzésem volt bontogatás közben, hogy szinte csupán apró mintákért adtam ki több ezer forintot, amiket egy nagyobb városi gyógyszertárban ajándékként nyomnának a kezembe. A Pixibaggel kapcsolatosan hasonló volt  a problémám, hiába volt rendkívül ötletes maga a neszeszer, a benne lévő tartalom vagy teljesen hétköznapi volt, vagy pedig az a kategória, amit azért nem vennék le soha a polcról, mert egyszerűen nem tetszik úgy, ahogy van, nem pedig azért, mert tartok a minőségétől, vagy az árától (a sorozatos fogkrém már csak hab volt a tortán, de erről már kidühöngtem magam néhányszor). Mivel minden ember bőre és sminkelési ízlése eltérő, a számomra nem megfelelő kozmetikumok miatt nem vagyok mérges, maximum csalódott, de ez a zsákbamacska sztori velejárója. A Pure dobozokról nem tudok nyilatkozni, mert egyetlen kiadást sem rendeltem meg.

Az utolsó 3, original Pixinek (2015. október, november és december) még sikerült megerősítenie a meglepetésdobozokba vetett hitemet, sok mindent lelkesen használtam, vagy használok azóta is belőlük. Idén mégsem vállaltam be  a prémium tagságot, a fenntartásaim nem múltak el teljesen, gondoltam, jobb az óvatosság.

A L'occitane és a Pixi szülinapi kollaborációja viszont elcsábított, reméltem, hogy igazán nagy durranás lesz és töredelmesen bevallom, a Pixis bejegyzések mindig irtó magas látogatottságot produkálnak a blogon, így félretettem az ellenérzéseimet és megrendeltem a különlegesnek szánt kiadást. A hosszúra sikerült monológ után, térjünk rá a mostani kiadásra.

forrás: Instagram/festyinstyle

Csalódásdoboz. Nem szeretném túlragozni, nem szeretnék túlságosan bántó jelzőket használni, mert sokáig nagyon szerettem a Pixiboxot. Talán bennem (is) van a hiba, talán már egyre nehezebb kiadni olyanra a pénzemet, amiért keményen megdolgozom, ami nem ígér garantáltan örömet, vagy sikert. Talán csak egyre több a kiadásom, és megfontoltabbá váltam. Talán túlságosan hozzászoktam már, hogy az utóbbi időben csak azt vásároltam meg, amire valóban szükségem volt, hétköznap használatos kozmetikumokat. Talán az elvárásaim is túl magasak voltak.

De amikor kinyitsz egy csodaszép grafikájú dobozt (Sápi Beáta munkája dicséretes), hatalmas várakozással, nagy reményekkel, és a tartalom konkrétan elveszik a csomagolópapírban, akkor azért le tud hervadni az arcodról a mosoly. Még inkább lefelé konyul a szád, amint rájössz, hogy 5.990 Ft-ot adtál ki egy miniszappanra, amit nem fogsz elhasználni, egy olyan mini kézkrémre, ami már egy korábbi boxban is benne volt, egy ajakápolóra, ami kb. a negyvenhatodik lesz a fiókodban, és nagyon drágán vettél egy tusfürdőt, illetve egy sampont a hozzátartozó balzsammal  (természetesen nem teljes kiszerelésben), ami rendszeres, akár napi használatát tekintve, szó szerint luxus. Lehet, hogy az általa nyújtott érzet is az, de nem hiszem, hogy a mai magyar átlagfizetésből csak én nem zuhanyzom több ezer forintos tusfürdőkkel. Minden nagyon elegáns, szép és cuki, de nekem ez kevés. Az egyetlen termék, aminek egy kicsit örültem, az a bőrtökéletesítő krém, de sajnos ekkora mennyiség semmiféle értékelhető tapasztalatszerzéshez nem elég. Azt hiszem, mindent elmond, hogy még csak meg sem szagolgattam a termékeket, és még arra sem szántam időt, hogy saját magam fotózzam be a dobozt, csak betettem a szekrénybe, ahol azóta is pihen.

forrás: Instagram/cuccka

Sajnálom, hogy le kell zárnom ezt a hullámzó kapcsolatot, de nemrég rájöttem, hogy van igazság abban, hogy meg kell válnunk azoktól a dolgoktól, amik nem hogy nem tesznek minket boldoggá, de gyakran felesleges bosszúságot is okoznak, sokat könnyíthetünk ezzel az életünkön. Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet megfelelni mindenkinek, de számomra már nem nyújtják a dobozok a régi Pixi-élményt. Nem tartom kizártnak, hogy egy-egy ígéretesebb kiadást megrendelek majd a jövőben (a legújabb erősen elgondolkoztatott, de végül erős maradtam), de egyelőre elválnak útjaink a meglepetés dobozkákkal.