Könyvespolc - Kerry Wilkinson: A lány, aki visszatért

2:41



Ahogy már több helyen is említettem nektek, az Álomgyár kiadó jóvoltából ezentúl könyvajánlókra, kritikákra is lehet majd számítani tőlem. Az első recenziós olvasmányom pedig mi más is lehetne, mint egy izgalmas pszichothriller?!

Kerry Wilkinson műve, A lány, aki visszatért nem robbant forradalmat, de nagyon szépen illeszkedik a most divatos pszichológiai thrillerek és lélektani krimik sorába. Műfaján belül kifejezetten jól sikerült könyvnek mondható, érdekes az alaptörténet és annak továbbgörgetése is.


"Tizenhárom évvel ezelőtt Olivia Adams eltűnt. Most pedig visszatért... Vagy mégsem?
Amikor a hatéves Olivia Adams eltűnt a kertjükből, Stoneridge kisvárosa felbolydult. Hogyan tűnhet el egy gyermek egy nyugodt angol kisvárosból?
Tizenhárom év eltelt, és most Olivia visszatért. Az édesanyja meg van róla győződve, hogy a lánya az, de a többiek kétkedve fogadják. Ha valóban ő az eltűnt lány, akkor hol lehetett eddig? És mi történt azon a napsütéses délutánon?
Ha egy csalóval van dolguk, akkor mégis ki lenne elég vakmerő ahhoz, hogy átverjen egy édesanyát, aki elvesztette a gyermekét. És miért tenne ilyet?
Aztán itt vannak azok, akik jobban szeretnék, ha Olivia egyáltalán nem kerülne elő. A múlt az múlt, és néhány titkot nem volna szabad felfedni."

Adott egy kisváros, ahol soha nem történik semmi, mindenki ismer mindenkit, a hírek szerint mégis nyom nélkül eltűnik egy kislány a saját házának kertjéből, mert az édesapja, akinek azon a délutánon vigyáznia kellett volna rá, inkább meccset nézett a tévében. 
Tizenhárom év után az immár felnőtt Olivia egyszer csak  visszatér, hogy megismerje igazi családját, innentől pedig az ő szemszögéből megyünk végig a történeten.
Miután felveszi édesanyjával a kapcsolatot., megtudja, hogy a szerettei és a közösség is továbblépett, ki így, ki úgy: szülei elváltak, apjából lecsúszott alkoholista lett, anyja férjhez ment  a gyerekkori szerelméhez, akivel új családot alapítottak, a  városka pedig hivatalosan is halottnak nyilvánította  őt.



Olivia, vagyis a lány, aki Oliviának állítja be magát, vegyes fogadtatásban részesül, ebben a tekintetbe a regény abszolút sztereotípiákkal dolgozik. Az alaptörténet miatt igazság szerint nem is tehet másként, azt hiszem, minden karakter megtalálható lenne nálunk is, ha ilyen esettel állna szemben egy kis közösség. Az édesanya feltétel nélkül elhisz egy rövid sztorit arról, hogy a lányát vándorcigányok vitték magukkal és már csak felnőtt fejjel ébredt rá arra, hogy nem közéjük tartozik. A rendőrség szeretné elkapni az emberrablókat, de a lány valahol a családjának tekinti őket, így nem akarja feladni őket, vagyis az ügy szó nélkül lezárul. Az új férj, egyben mostohaapa gyanakvó, nem örül régi riválisa lányának, tökéletesen elégedett saját családjával. Ha pedig ez nem lenne elég, Olivia megkapja mellé mostohaapja gyanakvó és erőszakos testvérét is, aki mindenáron be akarja bizonyítani, hogy a lány csaló és csak a család pénzére hajt. Oliviának tehát ebbe a közegbe kellene beilleszkednie.

Ahogy beszélget a régi és új barátokkal, egyre több minden derül ki arról, milyen emberekből áll a családja és milyen viszonyban állnak is egymással ő igazából, mi történt köztük a múltban. Hogy bizonyítsa kilétét, DNS tesztet végeztetnek el, amiből kiderül, hogy bizony mégis csak egy anya-lánya kapcsolatról van itt szó. A gyanú mégsem oszlik el,  nem szavaznak bizalmat a lánynak.


A jelen eseményei mellett egy Lily nevű kislány elbeszélésével is megismerkedünk, akiről sejtjük, hogy valójában Olivia az, aki az "új családjánál" töltött életét és nem csekély mértékben megélt traumáit meséli el, majd felnőttként nekilát megkeresni igazi szüleit. Ezek szerint a lány, aki visszatért mégis csak csaló?

Erre a kérdésre ad álaszt a regény utolsó néhány fejezete, amiből kiderül, kicsoda valójában Lily és mi történt a kicsi Oliviával az eltűnése napján.
Valahol már sejtettem a választ, mégis úgy gondolom, jó érzékkel lett kitalálva a végkifejlet és nem biztos, hogy erre a megoldásra számítanánk, amit kapunk.


Úgy gondolom, az általánosításai, néhány kissé hanyagul elintézett megoldása ellenére ez egy kiejezetten jól megírt krimi (inkább ebbe  a kategóriába sorolnám), amit érdemes beválogatni a gyűjteményünkbe. Nincsnek benne igazi üresjáratok, amíg a szereplők csak beszélgetnek, addig is sok érdekes információt tudunk meg. Olivia egy átlagos, éppen csak felnőtt lányak tűnik, aki igyekszik jól kezelni a nem mindennapi helyzetet, majd megismerjük egy olyan sötét oldalát is, amire nem biztos, hogy kíváncsiak lettünk volna. A többi karakter nincs túl mélyen kidolgozva, csak a főbb, őket meghatározó jellemvonásaikat ismerjük meg, de nem hiányoltam komplexebb leírást. Kerek egész történetnek gondolom a regényt, ami kellemes kikapcsolódást nyújtott.

Kinga szerint: 5/4

Ez is érdekelhet

0 megjegyzés

Iratkozz fel!