Ha a  Marlenkára,  az írónő nemrég megjelent regényére azt mondtam, hogy szép, akkor a Madárasszony egyszerűen csodálatos. Finy Petra első felnőtteknek szóló regényének kritikája.

Amit Finy Petra csinál, az konkrétan költészet. Olyan mélyről jövő kreativitással használja a hasonlatokat, hogy művész legyen a talpán, aki hasonló rímeket képes faragni. Ha naponta kiolvasnék tíz szépirodalmi regényt, akkor sem tudnék ennyire gyönyörűen fogalmazni. A Marlenka esetében is úgy gondoltam, egyedülálló a nyelvezete, de a Madárasszonyban Finy Petra képes volt még egy szintet lépni.

A történet nem túlságosan bonyolult, adott egy nő, aki nem képes anyává válni és úgy gondolja, a problémát csak úgy orvosolhatja, ha a múltból magából cipelt terheket egyszer s mindenkorra leteszi  és maga mögött hagyja.  Ehhez meg kell ismernie édesanyja életútját, szeszélyes személyiségét, így felkeresi a rokonokat és kikérdezi őket, akiknek emlékezetéből felelevenedik a Madárasszony alakja, aki örökké szorongott, depresszióval küzdött és csak a természetben, a madarai közt érezte igazán otthon magát. Hogy lányára milyen hatást gyakorolnak a régmúlt titkai, csak rajta áll.

Némely vonatkozásában a regény a Tüskevárra emlékeztetett (ami ugyancsak kedves olvasmányom, hiszen közel hozta gyermekkoromban a minket körülvevő környezet szépséges világát), illetve az Ahol a folyami rákok énekelnek bestseller is eszembe jutott olvasás közben, ahol szintén egy olyan személyt ismerünk meg, aki az emberi kapcsolatok helyett a természetben találta meg önmagát és teljesedett ki. Mindemellett a Madárasszony mégis más, teljesen egyedülálló írás. Az idei ősz legszebb regénye.

Útkeresés, önismeret, öngyógyítás. Népszerű témák a mai modern korban, de talán régen sem volt ez másként, évtizedekkel ezelőtt is bolyongtak emberek a világban, akik egyszerűen nem találták a helyüket, nem viselték el a konvenciókat és nem akartak másoknak megfelelni, csak a saját boldogságukat keresték. Ez a regény úgy tanít, hogy közben nem használ közhelyeket. Az ember nem egy klasszikus értelemben vett önsegítő könyvet olvas, mégis, minden egyes oldal után gyógyul, megkönnyebbül a lelke.

Az Athenaeum egyik legjobb döntése volt, hogy idén ismét kiadta a sokáig elérhetetlen regényt. Hosszú téli estékre, karácsonyi ajándéknak, vagy csak több boldog pillanat elérése érdekében, szívből ajánlom nektek!