Légrádi Gergely: Nélkülem - Nélküled
6:252020 egyik legerőteljesebb, egyben legnyomasztóbb regénye, amely a 91. Könyvhéten debütált, az én polcomon egyértelműen Légrádi Gergely ikerkötete. Olyan témákkal foglalkozik, olyan kérdéseket boncolgat, amelyek láttán inkább félrefordítjuk a fejünket, nem pedig belemélyedünk. Mégis érdemes kézbe venni, bár az élmény megrázó lesz - én szóltam.
Az író 2018-ban már megírta önálló kisregényként Nélkülem címen a főszereplő szemszögéből bemutatott történetet, idén viszont kibővítette egy másik nézőponttal, így egy egyedi, "kifordított" ikerregényt tarthatunk a kezünkben.
Légrádi Gergely regénye korunk mókuskerék-generációjáról szóló, megrázó írás. Miklós teljesítménykényszer alatt éli mindennapjait. Identitását munkájában betöltött pozíciója határozza meg, amelynek egy hirtelen jött, súlyos betegség vet véget, egyszeriben rávilágítva kiüresedett, elfojtásokkal teli életére, amely alól a házassága sem kivétel. Eszter, Miklós felesége pedig kénytelen ráébredni, hogy mellőle is elszaladtak az évek. Az emlékek, a barátok. Ráadásul elkerülhetetlennek tűnik, hogy egyedül maradjon két gyermekükkel.
Mindenki keres valamit. Valaki kapaszkodókat, a meg nem élt élet emlékeit. Más azt, hogy hol és mikor romlott el minden. Van, aki a múltban ragad. Megint más a feldolgozás, az újrakezdés lehetőségeit kutatja.
Különös erejű „ikerkönyvet” tart kezében az olvasó. Főszereplője egy férfi és egy nő, egy házaspár. Ők ketten az élet szélsőségekkel teli zarándokútjait járják végig; az összeomlástól a talpra állásig, a halál elfogadásától az újrakezdésig.
A történet szerint Miklós boldog és elégedett családapa, kiváló vállalkozó, aki úgy érzi, teljes az élete, csupán egy kissé kontrollmániás, de ő éppen ezt szereti magában, hogy pótolhatatlannak érezheti mind a családban, mind pedig a munkahelyén betöltött szerepét. Az utóbbi időben viszont a memóriája egyre többször hagyja cserben, elfelejt és összekever neveket, címeket, dátumokat, míg felesége unszolására el nem megy orvoshoz, ahol aztán kiderül, hogy Alzheimer-kórban szenved.
Mivel a betegséget még a kezdeti fázisban sikerült diagnosztizálni, Miklós abban a hitben veti bele magát a kísérleti kezelésbe, hogy gyógyszerekkel és akaraterejével nem csupán le tudja lassítani, de le is fogja tudni győzni a betegséget. A kórházat eleinte nehezen viseli, naplót kezd vezetni, amelyben kapaszkodókat próbál elhelyezni saját magának a régi életéhez kötődően, de ezek a támasztékok idővel egyre inkább megfogyatkoznak és Miklós egészsége rohamtempóban leépülésnek indul. A regény első fele ezen időszakot öleli fel, amit nem könnyű végigkövetni, mert azt hisszük, velünk ez úgysem történhet meg, pedig nagyon is könnyen megeshet bárkivel, hiszen a betegségek nem válogatnak.
A második részben Miklós felesége, Eszter kerül előtérbe, aki helyett világ életében minden döntést meghozott a férje, minden problémát megoldott helyette, neki pedig sem munkája, sem rokonsága, sem barátai nincsenek, akik átsegítenék a hirtelen bekövetkezett drasztikus változásokon. Egyedül marad két kisgyermekkel, akik nem értik, mért nincs mellettük az apjuk, ráadásul előkerül Miklós naplója, amely számos kínos múltbéli kérdést felszínre hoz, Eszter pedig meginog mindenben, amit addig valóságnak hitt és megszállottja lesz a kérdések megválaszolásának, pedig néha jobb, ha a titkok titkok maradnak.
Miklós történetét rendkívül nyomasztó olvasni, mélységes sajnálatot érzünk egy fiatal, életerős férfivel szemben, akinek egyik pillanatról a másikra törik darabokra az élete és nyomasztóan nehezedik a mellkasunkra a tudat, hogy talán nekünk is el kellene végre kezdenünk élni, a szeretteinkkel és a valóban fontos dolgokkal foglalkozni, mielőtt túl késő lesz.
Eszter kissé más karakter, talán túlságosan gyámoltalan nő, aki mellől egyértelműen hiányzik az erős férfi. Természetesen neki sem könnyű, de ahelyett, hogy a helyzetet próbálná megoldani és gondoskodna gyermekeiről, beleragad a múltba és nem hajlandó magát kitépni belőle.
A Nélkülem - Nélküled egy borzasztóan erős lélektani könyv az élet mulandóságáról, a társ elvesztéséről, a gyász és a veszteség feldolgozásáról, a mondanivalóhoz tökéletesen passzoló, szívszorítóan szép, szellemalakot sejtető, csonka családdal a borítóján.
A kedvenc idézetem a könyvből:
"A kávéhoz reggel kell, munka, barátok, kávézó, történetek, kora este, néhány perc megállás. Megállni mozgásból lehet. Lendületből. Egészséges mindennapból. A kávéhoz az kell, hogy értelme legyen a napnak."
A könyvet köszönöm a Jaffa kiadónak! Ti itt tudjátok megrendelni: Nélkülem-Nélküled
0 megjegyzés