Star Wars Holiday Special

Alapvetően imádom a Karácsonyt, megőrülök a dekorációkért, a fényekért, az ízekért, illatokért, a családi filmekért, idén valahogy mégsem sikerül elkapnia az ünnepi hangulatnak, bármennyire is próbálkozom. Az egyetlen tényező, ami valóban lázba tud hozni a szezonban, az az új Star Wars film, mely, mit ad Isten, Karácsony előtt, a héten kerül a hazai mozikba, ezért arra gondoltam, tekintsük át, mit adott nekünk, illetve mit jelent számomra az ikonikus űrodüsszeia, vagyis milyen a Star Wars női szemmel.

Nő létemre hatalmas Csillagok háborúja - fan vagyok, na nem az a fajta, akinek tele van a szekrénye relikviákkal, vagy a fala poszterekkel, de tényleg nagy. A gyerekkoromat teljes egészében meghatározta az alaptrilógia: volt idő, amikor minden nap megnéztük a bátyámmal a díszdobozos kiadást, természetesen még VHS-en, hiszen a 90-es években gyerekeskedtünk. Hiába tudtuk már kívülről oda-vissza mindhárom filmet, mindig képes volt leszögezni bennünket a képernyő elé, ami azt illeti, engem a mai napig is képes. Időtlen klasszikus, ami 30 év után is szórakoztató, és 30 év múlva is nézhető lesz még. Nem vagyok hajlandó meghallgatni olyan véleményeket, mint pl. gagyi, bénák az effektek, értelmetlen a sztori, vagy hogy egyenesen hülyeség és nem lehet élvezni, ezek egyszerűen sértik a fülemet, és képtelen vagyok elhinni, hogy még mindig rengeteg ember egyetlenegy részt sem látott, pedig a 2000-es években elkészült "új" részek (jó, tudom, a Baljós árnyak már 1999-ben bekerült a mozikba) már bőven kielégítik a modern néző CGI látványvilág iránti igényét is.

Lehet vitatkozni arról, hogy a régi vagy az új trilógiai-e a jobb, lehet érvelni a nosztalgia hatása, vagy a hibák mellett, a Star Wars király, és kész. Lucas filmjei sem tökéletesek, csak majdnem. Egy olyan univerzumot teremtett, amely nem létezett korábban, ezt az ütött-kopott, poros, de mégis high-tech világot a benne élő furcsa lényekkel (melyek érdekes módon sosem riasztottak) pedig nem lehet nem szeretni, nem lehet ámulat és tisztelet nélkül szemlélni és nem lehet elkapcsolni sem, ha éppen adja a TV. És nem csak akkor, ha a pasid ül melletted és ő kezeli a távirányítót.

Az új, 7. részt viszont már vegyes érzelmekkel várom az új, mert az előzménytrilógia számomra egy tökéletesen egységes kört zár be az eredetivel, minden kérdésemre választ kaptam, nem maradtak elvarratlan szálak, így nem tudom, vajon elég lesz-e a figyelmem lekötéséhez, a szeretetem elnyeréséhez egy gyakorlatilag teljesen új történet, néhány régi szereplő felvonultatásával, el tudom-e majd fogadni a Disney újdonságait egy másik rendezőtől, vagy megrekedek a szeretett, réges-régi, messzi-messzi galaxisban. Így vagy úgy, de kihagyhatatlan moziélmény lesz, rajongóként szinte kötelességemnek érzem, hogy megnézzem, nem várhatom meg, amíg felkerül a  torrentoldalakra, ezt szélesvásznon kell látni kukoricaevés közben. Pasival, vagy anélkül.

Nem mehetek el szó nélkül amellett sem, hogy George Lucasnak mekkora üzletet sikerült kiépítenie: ott a Skywalker Ranch, ami a rajongók Mekkája, a rengeteg animációs sorozat, gyermekjátékok, gyűjtöknek szánt játékok és kellékek, számítógépes játékok, jöttek a filmparódiák, és még sorolhatnám....

Engem ez a része a dolognak már nem vonzott annyira, de három kiegészítő tévéfilmet meg kell említenem, melyeket félig-meddig magam is láttam, bár utólag mélyen megbántam, hogy nem kapcsoltam azonnal tovább:

• Az egyik a Harc az Endor bolygón, ami egy katasztrofális, gonosz boszorkánytól kezdve ijesztő lényeken át mindent felsoroltató gyerekfilm, emlékeim szerint csak nagyon távolról köthető mindahhoz, amit eddig ismertünk és szerettünk az SW-univerzumban.
• Az egy fokkal már jobb Ewokok a szőrös kis macik életét, mindennapjait mutatja be. Sétálunk az Endor erdeiben, sárkányrepülőzünk, földet művelünk a Jedi visszatérből ismert macival, közelebb érezve ezzel magunkhoz a törzs életét. Több Ewok-film is készült egyébként a 80-as években, úgy tűnik George bácsi személyes kedvencei lehetnek a mackók.  
• Nemrég szembesültem a nyugodt szívvel legszégyenteljesebb SW alkotásnak nevezhető, karácsonyi különkiadással is, a Star Wars Holiday Special tévéfilmmel (igen, ez a bejegyzés címe is), ami olyan szinten pocsék, hogy igyekeztek a létezésének még az emlékét is eltörölni és amiről jobb, ha nem is formálok hosszabb véleményt, nézzétek meg inkább Szirmai Gergely, vagy Dancsó Péter kritikáját, mindent elmondanak helyettem is:

Mindezt azért meséltem el, mert hozzátartozik a Star Wars világához és hiába akadnak borzalmas részek, kritikán aluli megoldások, mégsem képes gyengíteni a Csillagok Háborúja hatását, sem szerethetőségét. Mindenki tud azonosulni legalább egy karakterrel a történetből, hiszen már gyerekkorunkban is szerettük azokat a meséket, amiben a szegény, de okos és bátor fiú elindul megmenteni a királylányt, plusz van itt szerelem, izgalom, akció, látvány, kidolgozott háttértörténet, minden, amiért rajongani lehet egy filmért. Bízzunk benne, hogy az új rész is legalább ennyire jól sikerül majd, én pedig felvillanyozódom az ünnepekre.